Tulajdonos

Tulajdonos

A pályázó MECSEKÉRC Zrt. jogelődjét 1955-ben alapították első sorban uránium érc bányászatára, és feldolgozására. Az uránérc bányászat 1958-ban kezdődött, míg a feldolgozás 1964-ben. A bányászat és ércfeldolgozás az adott technológiai színvonalon nem bizonyult gazdaságosnak, ezért az 1989-es politikai változások után a kormány a tevékenység 1997-ben történő leállítása mellett döntött. Az uránbányák bezárása után, az uránbányászat korábbi létesítményeinek rekultivációja lett a vállalat fő feladata. Jelenleg az atomerőművi radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények kutatása, és építése, illetve az ezekhez szükséges földtudományok alkalmazása a társaság fő feladata. A Mecsekérc Zrt. mind a kis-, és közepes, mind a nagyaktivitású radioaktív hulladék elhelyezés projekt fővállalkozója, közvetve és cégein keresztül részt vett a budapesti négyes metró, valamint az M6 autópálya alagútjainak építésében, geotermális projektekben (pl. Harkány), rekultivációs, állapotfelmérési és kárelhárítási projektekben (Gyöngyösoroszi, Oroszlány, Tatabánya, Devecser).

 

Jelenleg a MECSEKÉRC Zrt. az egyik legnagyobb társaság Magyarországon a környezetvédelem területén. Az alkalmazottak száma 2010-ben 122 fő volt. Közülük 50 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik a bányászat, geotechnika, geológia, hidrogeológia, geofizika, geodézia vegyészmérnöki feladatok, az energetika, a környezetvédelem és rekultiváció, térképészeti feladatok ellátása, talajmechanika, projektvezetés terén. A cég jól felszerelt, az MSZ EN ISO/IEC 17025 : 2005 szabványnak megfelelően akkreditált laboratóriumokkal, valamint a monitoringhoz és különböző környezetvédelmi tevékenységekhez szükséges modern eszközökkel rendelkezik, mely laboratóriumegyüttes a NFH stratégiai kutatási infrastrukturájának része. A MECSEKÉRC Zrt. EN ISO 9001 : 2008 és ISO 14001 : 2004 szabványoknak megfelelő tanúsítással is rendelkezik.

 

A Mecsekérc Zrt., illetve jogelődje a MÉV, a 90-es évektől kezdődően vesz részt a BAF kutatásában. A 90-es évek elején a világ akkori legmélyebben kialakított földalatti laboratóriumát (URL) hozták létre a Bodai Aleurolitban, mintegy 1000 méteres mélységben, főként a kőzet hidrogeológiai, kőzetmechanikai tulajdonságainak vizsgálatára. A vágatot a bánya bezárásával fel kellett hagyni. 2003-tól kezdődően a cég részt vett a BAF Középtávú Kutatási Programjának tervezésében, kivitelezésében, valamint a kutatás jelenleg elfogadott koncepciótervének kidolgozásában. 2008-tól kezdődően a Bátaapáti kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékelhelyezés projekt kapott hangsúlyosabb szerepet és így az időközben elkészült és falhalmozódott nagy mennyiségű földtani információ (fúrási adatsorok, szeizmikus és más geofizikai mérések eredményeként új földtani modell) jelentős részben feldolgozatlan maradt, jóllehet ez az információegyüttes a cég tulajdonában van. Ez adja a modellezés egyik fő inputját.

 

2002-ben a cég megbízást adott a Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetének a BAF transzportparamétereinek vizsgálatára. Komoly kutatás-fejlesztési munka eredményeként egy spin-off cégnek sikerült létrehozni olyan laboratóriumi hátteret, amely a kőzet kőzetfizikai vizsgálatára alkalmas. A cég (GEOCHEM Kft.) a kőzettel kapcsolatban számos vizsgálatot elvégzett, melyek alapvetőek a transzportfolyamatok modellezése során.