Haszon

Haszon

A projekt gyakorlatilag előkészíti a Bátaapáti kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékelhelyezés projekt befejeztével várhatóan újrainduló BAF kutatást. A meglévő földtani információk összegyűjtése, revideációja lehetővé teszi az eddig ismert kiinduló modellek pontosítását (földtani, hidrogeológia kép), illetve a transzportjelenségek vizsgálatát.
 
Az elmúlt öt évben a cég számos projektben vett részt, mely során mélyfúrási adatsorok (bólyi és szentlőrinci geotermális kutatás, a BAF projektekhez kapcsolódó fúrás), az ezekhez kapcsolódó anyagvizsgálatok, potenciálszint-, és vízhozammérések, goricai földtani reambulációs térképezési munkák, szeizmikus szelvények és régi szelvények újrafeldolgozása mind a BAF-kutatáshoz, mind a termálvíz kutatási programokhoz (Dombovár, Bonyhád, Baja), mind szénhidrogén-kutatási programhoz kapcsolódóan képződtek. Az ezekből származó információk a terület nagyszerkezeti képének átértékeléséhez vezetnek, amely hatással lehet a terület geotermikus potenciáljának megítélésére, valamint a Dél-Dunántúl nyersanyagkutatási projektjeire is.
 
A modellek létrejöttével egységes, integrált modellezési háttér jön létre és a kőzettömeget jól ismerő, modellezési gyakorlattal rendelkező szakembergárda képződik. Mivel a magyarországi radioaktív projektekért felelő RHK Kft. kutatás-fejlesztési tevékenységet nem tud finanszírozni, azonban meglévő eredményeket alkalmazhat, a BAF alkalmassági vizsgálata a kész eredmények átvételével évekkel lerövidülhet. Nem mellékesen kialakul egy olyan laboratóriumi és terepi háttérszolgáltatás együttes, amely képes ennek a rendkívül tömör, atipikus kőzetnek a komplex tanulmányozására. Ez az ismeret megfelelő marketing tevékenység esetén külföldi radioaktív hulladékelhelyezés projektekben is jól hasznosítható.
 
Speciális feladata a projektnek a mélyben elhelyezendő radioaktív hulladék hőhatásának vizsgálata, mellyel nemzetközi projektek sora foglalkozik (pl. Franciaország, Svájc, Belgium, Svédország, stb.). A hőtranszport folyamatok vizsgálata gyakorlatilag kőzetspecifikus és a hulladékelhelyezés során nem elhanyagolható. Ez különösen érvényes a BAF-ra, ahol az eddigi laboratóriumi kísérletek során a hő hatására történő folyadékvesztés eredményeként a kőzet száradása, esetenként szétesése tapasztalható, illetve a száraz kőzet nedvszívó hatása és regenerálódása figyelhető meg. Ez az ún. öngyógyuló képesség nagyon jelentős tényező lehet a kőzet alkalmasságának megítélésében.
 
Az ebben a projektben szerzett modellezési gyakorlat jól felhasználható mind a vízbázisvédelemben, mind a mélygeotermikus projektekben, így az EU direktíváknak megfelelő fenntartható fejlődés elve teljesül.